A zöldághordás vagy zöldágjárás a tavasz megjöttét köszöntő énekes, táncos, esetenként dramatikus játékkal járó felvonulás, melyet húsvétkor, pünkösdkor (vagy virágvasárnap) szokás játszani. Lényege a falun való felvonulás zöld ágakkal vagy virágokkal. Leányok és legények együtt járták a falut. Ketten kaput formáltak a karjukkal, a többiek átbújtak alatta, közben énekeltek. A játék szövege attól függően, hogy mikor járták, húsvéti, illetve pünkösdi szövegelemeket tartalmazott. Gyermekjáték-változatai többnyire sem időhöz, sem helyhez nincsenek kötve. A nagylányok, illetve lányok és legények a falu végén sorakoznak, páronként kezet fognak, kezükben friss zöld ággal. A sor végén a két legnagyobb lány tartja a kaput. A sor két vége felelgetve énekli a „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű dalt, közben átbújnak a kapun.
Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!
Átul mennék rajta, hogyha nyitva volna,
Nyitva vagyon, nyitva vagyon, csak gyűjj átul rajta!
(Salföld)
A Somló vidékén a szokás egyik változatát fehérvasárnap, míg Vigántpetenden Pünkösdkor gyakorolták. Az 1920-1940-es években nem egy játék, hanem 14 játékból álló játékfüzér tartozott hozzá.